Fancsúrka blogja

 Játékra leltem és nagyon kecsegtető az ajánlat:

http://tinyurl.com/sigma-paletta-jatek

Játsszatok ti is!

 Ez egy csodás napnak ígérkezik. Kisütött a nap, meleg van, és kaptam munkát!

Kicsit fura lesz ott dolgozni ahol eddig nap mint nap vásároltam, más szemszögből látni a történéseket, a vevőket, a munkatársakat... Úgy tűnik végre sínre kerül az életem:)

Most ennyi, megyek tüdőszűrésre!:)

Sok puszi!

Na igen, ez egy nagyon jó kérdés. A jelentkezéseket az egyetemekre leadtuk, mostmár csak le kéne érettségizni.. Kíváncsi vagyok hogy fog sikerülni. A magyarra kell készülni meg az infóra, a többi meg ahogy esik... Nagyon elhagytam magam! Bár ezt nem tudom mért írom le, de valószínűleg nem jutok arra a sorsra, mint a Dr. House-ban a nő, aki blogfüggő volt és még a szívbillentyűműtétről is a blogolvasókat kérdezte meg. Azért ennyire nem vagyok fanatikus. Kivéve persze a facebook-ot meg a körömfestést. Most is katicát festettem a körmeimre, köszönjük az ötletet a cotcot.hu-nak! Egész jól sikerült. Visszatérve, az elhagytam magamot a tanulásra értettem. Mindig is nehéz volt rávennem magam, de most különösen! Mintha az érettségi ténye csak még jobban lelohasztaná a tanulási kedvem.

Mit szóltok egyébként a jó időhöz? Én imádom. Végre flangálhatok szoknyában, meg mutogathatom a millió színes harisnyámat. Najó, ki nem örül ilyen hosszú tél után a napsütésnek?:) Még szép. Kettőt pislogunk és már a strandon fogunk csücsülni. Legalábbis remélhetőleg, és nem kell senkinek tanulnia nyáron... Nem jó az...

Én már tervezgetem a nyaramat, ha minden összejön "kiugrunk" Barcelonába. Mást nem is szeretnék jobban. Bár még nem voltam ott, de valahogy érzem, hogy imádni fogom.

Most egyébként egy meglepően fárasztó napon vagyok túl, talán holnapra minden csajszi karjáról lelohad a duzzanat, az értágulat meg a kiütések. Tudniillik, ma tesiórán a röpiszervafogadást gyakoroltuk alkarral, 40 percen keresztül. Mindenki nagyon élvezte és mind elégedetten hagytuk el a gym-et. De legalább én megcsináltam a felülésfelmérést és meg is döntöttem az előzőt, szóval egy dolgot kihúzhatok az izgulnivalók listájáról.

Mára ennyi, bedőlök az ágyba, késő van!

Sok puszi!

Hűha, el sem hiszem, hogy van időm írni. Időben szóltak ugyanis a halasztott vizsgáim időpontjáról, a karvezetésről egy héttel előtte a főtárgyról meg hat nappal előtte. Ez csak azért vicces, mert vagy nem jártam be ezekre az órákra ebben a félévben, vagy nem olyasmivel foglalkoztunk, ami elősegítette volna a haladásomat. Szóval holnap és hétfőn vizsgázom. Igazából annyira nem gáz, de azért jobb lett volna korábban tudni.

Egyébként meg úgy tűnik, egy tanárt érdekel az érettségink kimenetele, ugyanis április 30-ig mindenkinek 6 töritételt kell felmondania az órán. Ez jó, de persze a lustábbak húzták a szájukat. Én remélem, ez segít majd nekem is.

Viszont a szalagavató... hát az ciki lesz. A keringő már kész van, nem használom rá azt a durva szót, hogy "tudjuk" mert ez nem igaz. Persze ez alatt nem magamra gondolok.:) A szambát még el se kezdtük, vagyis de, a mai próbán amire nem mentem el. Végülis, valószínűleg nem hagytam ki semmit. Szerencsére már minden meg van szervezve, csak fodrászhoz kell menni meg sminkelni meg hasonók. Szombaton megyek vásárolni egy nagyon kedves barátnőmmel, megveszem az utolsó hiányzó darabokat mint például cipő, harisnya, stb. Remélem mindent találok viszonylag olcsón.

Hétvégén volt munkám! Nem azért csak hétvégén, mert ilyen hamar kirúgattam magam. Az esküvő kiállításon hostesskedtem, három kemény napig a Kongresszusi központban. Király volt, pláne mert az újdonság erejével hatott, plusz egy csomó szép dolgot megnézhettem, kipróbálhattam és elhozhattam. Szóval tök jó volt, csak estére mindig nagyon fájt a lábam. Megyek lefekszem, késő van! Puszi!

Ez a komoly kérdés foglalkoztat pár napja, vajon ez már az új évtized vagy az csak jövőre lesz? Körbekérdeztem, és eddig akit a legtanultabbnak/bölcsebbnek gondolok a kérdezettek közül, annak az volt a válasza, hogy ezt mindenki maga találja ki, mert igazán nem lehet eldönteni. Hát jó. Én akkor azt mondom, hogy legyen a következő év az új évtized, mert az idei szilveszter nem sikerült túl jól és akkor a tizedfordulót majd jól megünnepelhetjük.

Apropó, nektek milyen volt a szilveszter? Én egy házibuliban voltam, csak a buli sajnos lemaradt, de legalább volt házi. (Haha.) Egész jól éreztem magam, csak a többiek nem. Hát ez van. De szombaton megyünk bepótolni, Mystery Gang lesz a Corvintetőn, gyertek el! Nekem az Irie Maffia mellett ők a kedvenc bulizenekarom (amit bulin kívüli időben is szívesen hallgatok). Remélem tényleg elmegyünk és nem döntünk úgy a koncert előtt egy órával, hogy fáradtak vagyunk és inkább megnézünk egy filmet. Már viszket a talpam olyan régen táncoltam.

Ma tesiórán kimentünk hógolyózni. Én visszavonultam és elkészítettem első felnőttkori hóművemet, Robit. Egész jó lett, bár szegény szerintem nem emberi lény. Szarvai vannak, a szeme pedig több kicsi narancssárga bogyóból van. Meg még a karja is... hát azt nem lehet leírni. De a többiek is tevékenyek voltak, egész hóháborút kerekítettek, meg persze készült egy másik hóember is, de azt nem írom le, mert nincs kint a 18-as karika. (Köszönjük Bogi és Zsófi!) Csak egy kicsit ázott át a nadrágom, szóval abszolút jó volt. Legalább lejegeltük a készülődő izomlázat.

Vasárnap kint voltunk villamossal kamaraerdőben. Fotózni. Leesett egy gombom. Hajnali háromra értünk haza, ami még korán is van, de "betegségem" miatt sajnos ki kellett hagynom az első napot a suliban. :(

Már csak arra leszek kíváncsi, hogy hogy sikerül majd holnap egyszerre három helyen lennem, ugyanis táncpróba lesz, ami alatt nekem végig óráim vannak. Több is egyszerre. Ráadásul jövő héten vizsgák vannak.

Mára kifogytam a témákból. Valaki szombaton Corvintető?

Juhúú! Húztunk karácsonyra, úgyhogy végre neki lehet esni az ajándékkészítésnek. El se hiszem hogy mindjárt vége az évnek, de baromi jó! Bár annyira nem szeretem a karácsonyt de így legalább van okom egy csomó pénzt költeni a hobbyboltban.:D Elhatároztam, hogy sütök valamit, hátha nem egymás hajába kenjük az osztálybulin. A tánc is halad, már megvan másfél perc a hatból. Holnap valami esszét írunk Kosztolányiról, kíváncsi leszek.

Szegény tesitanárunknak műtötték a térdét, úgyhogy egész múlt héten nem volt óra. Úgy sajnáltuk mindannyian (mármint a tesiórát)... Vajon mért haladtunk annyit a tánccal?:)

Úgy tűnik ez a hét izgisen alakul. Elég sok felé áll a fejünk.

Volt egy koncert, egész jól sikerült. A kórus meg a zenekar együtt... Nem sok hallatszott az éneklésből, de legalább megpróbáltuk. Önként feleltem irodalomból, nem volt tökéletes, de megérte, bezsebeltem érte egy négyest. Az utolsó fölolvasást kellett részletezni. (Kosztolányi) De sebaj, legalább nem kapott valaki más egy kapát. Úgyis rám férnek irodalomból a jó jegyek, mindig valahogy ketteseket látok a lapokon...

Ó, töri, első világháború. Végre egy anyag amitől nem unom magam halálra. Mostmár azt is tudom, hogy nem mindegy hogy a háború oka vagy ürügye mi volt. Elképesztően tudtak kombinálni! Meg vadállatok is voltak, az biztos. Nem éltem volna szívesen akkoriban. Minden férfit, apát kivinni a biztos halálba... Na jó, van jobb témám is.

Beégtem, mert ma reggel szembesültem vele, hogy negyedik hete nem írtam meg a művtöri házidogát. Pedig emlékszem, hogy legalább ötször felírtam magamnak különböző helyekre. Úgy látszik átugrom a fontosabb sorokat. Ezzel úgy érzem a későbbiekben nagyon meg fogom szívni.

Nagyon nem tudom most összeszedni a gondolataimat. Holnap lesz a gólyabál, 11-kor, most eddig ér a látóköröm. Utána táncpróba. A csütörtöki helyett. Vagy mellett. Majd kiderül. Ja, és matekdoga a mértani sorozatokból. Lehet használni a függvénytáblázatot, de azért izgulni még szabad!

Folyt. köv.!

Ma ellógtam a tesiórát. Mégis, minek menjek Q/-t futni, ha úgyse felel meg a kedves tanárnőnek az eredmény? Mostmár az egész osztályt futtatja 2 hete, négy ember miatt. Elég embertelen. Azok a szerencsétlenek, már rég teljesítették amit kell, akkor minek kell őket is szívatni? Igaz, tudom miért. Az a filozófiája, hogyha valaki "nem csapatjátékos" hogy szépen fogalmazzak, akkor amiatt az ember miatt jól megszívatja a csapatot, hogy ki legyen közösítve az illető, és akkor majd jól megtanulja a leckét.

Persze, mert minden csak az akaraterőn múlik. Persze, van egy határ, amit ki tudunk tolni ha erős az akaraterőnk, de nem a végtelenségig. Fizikai határa is van az ember teljesítőképességének.

Sziasztok, Fancsúrka vagyok, és az érettségire készülnék, ha buzgóságom engedné. Úgy döntöttem, elindítok egy blogot, hátha legalább a három oldalas esszét meg tudom majd írni.

Na igen, ez vagyok én, a nagy tanárgyűlölő. Úgy érzem mind engem pécéztek ki maguknak, és közben annyi az egész, hogy nem tanulok eleget. Vagy talán semmit. Attól függ.

A sulim nem igazán a jó tanulók őshazája. Mindenki a zenére meg a felvételire koncentrál, hogy felvegyék arra a helyre, ahhoz a tanárhoz, akit annyira tisztel és mesterének szeretne. A többségnek ez az életcélja. Híres zenésznek lenni, zenekarban vagy szólóban játszani, esetleg tanítani, és a rengeteg gyakorlás mellett nem nagyon marad idő tanulni. Persze azért a 98% átmegy az év végén. De nem is ez a lényeg. El tudjátok képzelni, milyen lehet nálunk a munkamorál. Ha valakinek nem szimpi egy óra témája vagy tanára, egyszerűen nem megy be. Nem jártam még másik középiskolába, de gondolom ez máshol nem így megy. Jó lenne egyszer egy napra beülni egy gimnáziumba. Kíváncsi lennék ők hogyan viselkednek, figyelnek, tanulnak azokon az órákon, amiket mi még csak arra sem méltatunk, hogy odafigyeljünk, ha már bementünk. Általában valami mást tanulunk, amiből a következő órán dolgozat, vagy egy darabot hangszerelünk át, vagy gyakoroljuk a padon vagy a karunkon kopogva.

Na de most rólam. Én vagyok a megtestesült lustaság. A tanulást megpróbálom elkerülni, minden eszközzel, valahogy kibújni alóla, aztán mosolyogva vagy szomorúan konstatálom, hogy már megint újabb egyes van a naplóban. Az élet az engem körülvevő tanároknak rémálom lehet. Ráadásul, bár szerintem ezt már mindenki hallotta legalább tízszer az életében, mindig azzal traktálnak, hogy olyan jó fejem van, meg hogy bármit meg tudnék tanulni. Na persze. Még talán igaz is lehet, de amikor rászánom magam, hogy tanulok, nem túlzok, 5 perc múlva elálmosodom. Akkor is, ha érdekel az anyag. A másik, hogy mindig kihúzom a gyufát a tanároknál, ha meghallják a nevem, már égnek áll a hajuk. Az egyetlen mód ahogy valami információ a fejembe tud szivárogni, ha millióegyszer leírom. Na de letörik a karom! Hát így nem lehet élni. És én akarok bölcsészkarra menni.

Egyébként tényleg nincs akaraterőm, és most az, hogy reggel amikor jön a busz és egy kicsit kocognom kéne utána, nem teszem, mert nincs kedvem, vagy ciki, vagy ilyesmi, pedig tudom, hogy csak úgy érek be, az hagyján, de amikor valamit igazán, nagyon szeretnék és csak egy e-mailt kéne érte küldenem vagy felhívni valakit, arra se tudom rávenni magam és emiatt mindenről lemaradok, utána meg siratom magamat, hogy már megint milyen hülye voltam ezért, meg ezért.

Szóval bonyolult egy lélek vagyok, de ki nem?